SZATHMÁRY OLGA OTTILIA
ZÁRT AJAKKAL
Zárt ajakkal üvöltöm
ostoba némán,
Nem bírom már!
Nem bírom már!
Őrült kín tart fogva.
Kezem ökölben, kőszívemben szablya,
agyam abroncsa
Kezem ökölben, kőszívemben szablya,
agyam abroncsa
fájdalom-csöndet kíván.
Összeszorított foggal
Összeszorított foggal
sziszegem vége már!
Elmém bomlott talán:
Agyam szívem fogságában,
Elmém bomlott talán:
Agyam szívem fogságában,
szívem agyamé…
Ereim feszített húr,
Ereim feszített húr,
pattan - cellám vár.
Cella-magányom
Cella-magányom
önmarcangolás éjszakái,
Tigris szaggatta testem,
Tigris szaggatta testem,
lelkemből vér ömlik.
Odakünn forró a nyár,
Odakünn forró a nyár,
izzik a napsugár…
Testem zsigereit fagy járja át,
Testem zsigereit fagy járja át,
tél madárkái.
Némán suttogom:
Némán suttogom:
bensőm vágy szeretni!
Hűség? „Pusztába kiáltott szó”
Hűség? „Pusztába kiáltott szó”
szádon hazúg.
Nem foszlott köddé
Nem foszlott köddé
a Szerelem-reménye:
Boldogság újra szívből
Boldogság újra szívből
tisztán elmerengeni.
Budapest, 2011. július 23.
Szathmáry Olga Ottilia
Budapest, 2011. július 23.
Szathmáry Olga Ottilia
Forrás: Szathmáry Olga
Festmény: Tiziano, Bűnbánó Magdolna
Szerk.: Szathmáry Olga Ottilia
http://ottiolgiviola.blogspot.com/2012/08/szathmary-olga-ottilia-zart-ajakkal.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése