Szathmáry Olga Ottília - Lázadó lelkem útjai

Szathmáry Olga Ottília

Lázadó lelkem útjai

 

Agyamban méhkas muzsikál.

Húr Pattan, idegszál kalimpál.

Koponyám üregében lázadás.

Nem kell gondolat sem érzés.

Reménytelen út a kétségbeesés.

Sok ember jár rajta, ki magányos.

Jégcsappá dermedt gondolatom.

Elhagyott erőm, remeg testem.

Semmi lényem hófúvás betakarja.

Elrejti a kegyetlen, farkas világ elől.

Agyamban, boldogságnak szikrája.

Mígnem a fény eljön kelet felől.

Bábként élném lepke életem?

Szellők kergetik el a fellegeket.

Kivillan a nap sugára, a felhő felett.

A fény feledteti minden félelmem.

Varázs kell a kiapadt szemnek.

Erdők, mezők üdezöld látványa.

Verebek, rigók vidám csivogása.

Méhek zsongása, vigasz a léleknek.

 

Fagynak fogságából elég volt már.

A fény gyermeke vagyok s vár a határ.

Féktelen szél hátán, sólyom szárnyon

szállok át hegyeken, mezőn és tornyon.

(Foto: Nimród torony Babilonbagdad mellett)

Béklyómtól csak akkor leszek szabad,

ha koponyámról lepattan az abroncs bilincs.

Agyam őrzi a legcsodásabb szkíta erkölcs-kincs:

az ős  „boldogság szikrát”  nemzedék, túlélésed.

Sas szárny suhog Nagymaros hegyoldalon.

Még pálinkázunk, adomázunk a kertben.

Rajtunk kívül senki sem volt kinn a hidegben.

Áldomással köszöntjük egek urát az udvaron.

A sas magát mutatva  lejjebb ereszkedett.

Jobb szárnyát felénk libbenve közeledett.

Hatalmas kört írt le a ház körül háromszor.

Akár tegezből kilőtt nyílvessző oly méltóságos.

Kiterjesztett szárnycsapással  átrepült a Dunán.

Egek ura megpihent Visegrád várának tornyán.

Agyamról lepattant a bilincs, csönd és ámulat.

A sas fenségesen háromszor kerülte meg a Várat.

 

Az elmúlt év óta újra láttam s hiszem, tudom.

Visegrád nem áll egymaga. Őrzi őseinknek hada.

GYÜLEKEZNEK A FELHŐK, ŐSEINK JÖNNEK HAZA.

Lesz újra megújhodás, felépül minden várorom.

AZ ŐSI SZKÍTA ERKÖLCS

ÉS TUDAT MÁR ÉBRED!

Budakeszi, 2013. február 7.

Szathmáry Olga Ottília

Festmény: Székely Bertalan> Vérszerződés

Foto:Nimród torony Babilonbagdad mellett
Szerk.: Szathmáry Olga Ottília

Szathmáry Olga Ottília Vérvirág ereimben

Szathmáry Olga Ottília Art-díjas költő

Vérvirág ereimben

Szeretem vérvirágos világunk.

Szeretném, szívek dobbanásaként:

szerelem által megélni ékesebben.

Szeretet- csillag gyúljon szívünkben.

Tenyeremtől táblaüveg hasadt.

Vérerem nedűje, szökőkútként fakadt.

Csodálkozva néztem a vérvirág szőnyeg

takarót, konyha kövén kinyílva végig.

Szorítókötés apasztotta el a folyamot.

„Az ütőér egy-két milliméterre ...”

Csábi doktor öltéseit nézegettem monitoron.

„Sóhajtottam időnként:

van még betadin?”

Törött tükördarabokból rakosgatom,

életem foszlányait, vérvirág takarómon.

Világol szeretet-lámpás fénye s tudom:

értékes minden perc az életutamon.

A tükörre vetült kép fordított.

Megélt életünk is optikai csalódás?

Ki honnan és mit lát, csupán nézőpont.

Asztalfiók múltunk: kifosztott.

Szerető ölelések, törötten hever karja:

vérvirág szőnyeg folyamon.

Ereimben a boldogság bíbora

útra kélt újra.

Áldozati bárány nászágyunkon,

baldachin nyoszolyánk fájának indája

kúszik fel az égig. Krisztus kegyelmét,

frigyünkre áldását kéri békekövetként.

KOVÁSZT KELESZTEK: szeretetmorzsákból.

ÉLET-KENYERÉT eléd teszem ÚJ ÉV évadán.

Szeretet eledelét osszuk szét: legyen hagyomány!

Kettőezertizinhárom  minden áldott napján:

ne legyen éhező, az eleség nem könyör-adomány.

A szegénynek ne korogjon gyomra, jusson munka!

Gazdagnak szívében: 

a szeretetnek vérvirága,

Isten kegyelméből jobbulásért nyíljék, gondoskodásra.

Szeretet-érző lángja legyen

lelkük parazsa

.

Szeresse Földünk minden lénye: VILÁGUNK

REÁJA KÖZÖSEN VIGYÁZZUNK!

NE ÖNTÖZZE VÉRVIRÁG

FÖLDANYA KEBELÉT!

Csak szívbéli örömkönnyek hálaként.

EGYÜTT LEGYEN BOLDOG AZ ÚJ ÉV!

ÁMEN

Budakeszi, 2012. december 30.

Szathmáry Olga Ottília

A festményeimet a falra festettem:

a vérvirágzásának mementójaként.

A vers és a festmény szinte egyidejűleg keletkezett, csak a festmény hosszabb ideig alakítgattam.

Szathmáry Olga Ottília

Szathmáry Olga Ottília - Vérvirág ereimben

Szathmáry Olga Ottília

Vérvirág ereimben
 (Boldog Új Esztendőt kívánok a 2013-as évben)

Szeretem vérvirágos világunk.

Szeretném, szívek dobbanásaként:

szerelem által megélni ékesebben.

Szeretet- csillag gyúljon szívünkben.

Tenyeremtől táblaüveg hasadt.

Vérerem nedűje, szökőkútként fakadt.

Csodálkozva néztem a vérvirág szőnyeg

takarót, konyha kövén kinyílva végig.

Szorítókötés apasztotta el a folyamot.

„Az ütőér egy-két milliméterre ...”

Csábi doktor öltéseit nézegettem monitoron.

„Sóhajtottam időnként: van még betadin?”

Törött tükördarabokból rakosgatom,

életem foszlányait, vérvirág takarómon.

Világol szeretet-lámpás fénye s tudom:

értékes minden perc  az életutamon.

A tükörre vetült kép fordított.

Megélt életünk is optikai csalódás?

Ki honnan és mit lát, csupán nézőpont.

Asztalfiók múltunk: kifosztott.

 

Szerető ölelések, törötten hever karja:

vérvirág szőnyeg folyamon.

Ereimben a boldogság bíbora útra kélt újra.

Áldozati bárány nászágyunkon,

baldachin nyoszolyánk fájának indája

kúszik fel az égig. Krisztus kegyelmét,

frigyünkre áldását kéri békekövetként.

KOVÁSZT KELESZTEK: szeretetmorzsákból.

ÉLET-KENYERÉT eléd teszem ÚJ ÉV évadán.

Szeretet eledelét osszuk szét: legyen hagyomány!

Kettőezertizinhárom  minden áldott napján:

ne legyen éhező, az eleség nem könyör-adomány.

A szegénynek ne korogjon gyomra, jusson munka!

Gazdagnak szívében:  a szeretetnek vérvirága,

Isten kegyelméből jobbulásért nyíljék, gondoskodásra.

Szeretet-érző lángja legyen lelkük parazsa.

Szeresse Földünk minden lénye: VILÁGUNK

REÁJA KÖZÖSEN VIGYÁZZUNK!

NE ÖNTÖZZE VÉRVIRÁG FÖLDANYA KEBELÉT!

Csak szívbéli örömkönnyek hálaként.

 

EGYÜTT LEGYEN BOLDOG AZ ÚJ ÉV!

ÁMEN

Budakeszi, 2012. december 30.

Szathmáry Olga Ottília

Szathmáry Olga Ottília Art-díjas költő - Napsugár-szerelem fohász

Szathmáry Olga Ottília

Art-díjas költő

Napsugár-szerelem fohász

Aranyló napnak sugarával,

igézett meg a tétova reggel.

Csordultig lett szívem, teli szerelemmel.

Fénynek bennem izzó mámorával.

Kerek nap vagyok Veled, általad.

Örömöt sugárzok a Világba s Neked.

Fény által majd rám találsz.

Angyal fogja kezed, most még vársz.

  

Keress meg és ölelve találj rám!

Megérzed, ha Te vagy a kerek Hold.

Akarj engem, ízlelgesd gyümölcsöd.

Mondd ki, ha értem vagy a társam.

 

 

Csodám leszel, lelkem tiszta vágya.

Vérem kivirágzott boldogságos virága.

Érintésed: szikra, láng, mi perzsel.

Tested biztos fatörzs,levél lelked átölel.

 Ösvényt meglelve:utamon gyere vélem.

Eggyé lesz fényünk, csillagunk.

Gyönyörben el nem ég  vágyunk.

Uram Istenemet csak erre kérem.

Szerelmünk sugárfényben egyesül.

A végtelen univerzumba kivetül.

Teremtő szerelem légy világom, valóságom.

Rád talál téli forró nyár-álomom, tudom.

Budakeszi, 2013. január 8.

Szathmáry Olga Ottília

Forrás: Festmény>Kovács Emil Lajos

            Erdőszéle

Orionköd:Czirok Gyula